Az uniós intézményekkel kapcsolatban gyakran felmerül az a kritika, hogy nem kellően demokratikusak, hogy eltávolodtak az emberektől, akiknek köszönhetően, és akikért vannak. Sok esetben a parlamenti vita elvi kérdésekről folyik, és a nap végén rájövünk, hogy nem foglalkoztunk a téma gyakorlati szempontjaival. Ezért el kell ismernem, annak ellenére, hogy az Európai Parlament az egyetlen, a polgárok által választott intézmény, sok esetben bennem is megfogalmazódik a kérdés, hogyan lehetne többször és hatékonyabban foglalkozni az európai polgárokat érintő mindennapi gondokkal.
Ezért is örülök annak, ha valaki megkeres egy konkrét kérdéssel, problémával, amellyel szembe találta magát, ami számára lehet egyedi, viszont általánosságban több ezer vagy tízezer ember életét is érintheti. Nemrégiben egy vajdasági hivatásos kamionsofőr keresett meg a Facebook oldalamon keresztül. A jogosítványát Szerbiában (akkor még Jugoszláviában) szerezte meg, amelyet a kettős állampolgárság előnyeit kihasználva, magyar jogosítványra cserélt le. Több éven át dolgozott a német munkaadójánál hivatásos sofőrként, viszont egy nap közölték vele, hogy a továbbiakban nem tudják elfogadni a honosított engedélyét, mivel azon szerepel egy 70-essel kezdődő kód, ami arra utal, hogy honosított okmányról van szó. A hozzám intézett kérdés lényege az volt, hogy ha az uniós tagországok kölcsönösen elismerik egymás jogosítványait, akkor hogyan történhet meg, hogy a német munkaadó az említett szabály ellenére nem akarja elismerni a honosított engedélyt? Jogosan jár-e el?
Sajnos a válasz igen, jogosan jár el. Az általános szabály szerint a tagországok kölcsönösen, bármi egyéb feltétel nélkül elismerik a másik tagország által kiállított jogosítványokat. Viszont ez a szabály nem terjed ki azon jogosítványokra, amelyeket uniós tagállam állít ki, jelen esetben Magyarország, harmadik országbeli engedélyek alapján, a mi esetünkben Szerbia. Azaz a honosított engedély nem egyenrangú a magyarországi jogosítvánnyal, erre utal a rajta szereplő 70-essel kezdődő kód is. A honosított magyarországi okmányt szabadon használhatjuk az EU területén mindaddig, amíg nem lesz bejelentett lakhelyünk más tagállamban. Ekkor az adott tagállam, például Németország szabályai szerint újra kell honosítanunk, ami sok esetben plusz vizsgákat jelent, és jelentős összegbe is kerülhet.
A problémával kapcsolatban az Európai Bizottsághoz fordultam. Vajon nem lenne-e időszerű kiterjeszteni a kölcsönös elismerés elvét a honosított jogosítványokra is? Ha Magyarország, azaz egy uniós tagország bevizsgálta és megállapította, hogy megfelelő a szerbiai engedély, és kiadható az alapján a magyarországi, akkor egy másik tagállam ezt miért kérdőjelezheti meg? Persze erre magam is meg tudnám adni a választ, ám nem hiszem, hogy a levelem alapján előterjesztésre kerül a jogszabály-változtatás. De visszatérve a kezdeti gondolatra, úgy gondolom, nagyszerű dolog, hogy egy alulról jövő felvetést mindennapi emberek, európai polgárok problémájáról el tudtam juttatni a döntéshozók szintjére.
Amíg az uniós álláspont nem változik, addig Szerbia és egy-egy tagállam külön-külön megkötött nemzetközi szerződéseire kell hagyatkoznunk. Az utóbbi fél évben olvashattak róla, hogy Ausztriával és Németországgal is megkötésre került a szerbiai engedélyek elismeréséről szóló egyezmény, ami az ott élő szerbiai állampolgárok ilyen nemű gondját megoldhatja.
Brüsszel, 2017. március 16.