Pályázatok és beszámolók

Kozma Zoltán gyakornoki beszámolója

2018. 09. 26.

Gyakorló újságíróként, szerkesztőként naponta foglalkozom Szerbia európai integrációs útjával. A megnyitott, és az arra váró csatlakozási fejezetekkel, a dátumokkal, amelyek arról szólnak, hogy majd ekkor, akkor, vagy netalán később csatlakozhat ez a nyugat-balkáni ország az Európai Unióhoz.

De mi is az az Európai Unió? Hogyan működik? Milyen döntések születnek az Európai Parlamentben? Mit csinálnak egyes bizottságok? Ahhoz, hogy az ember megismerje az EU döntéshozóinak munkáját nem elég csak a hírügynökségek által közvetített híreket olvasgatni több mint 1500 kilométer távolságra Brüsszeltől.

Olyan döntések születnek nap, mint nap Brüsszelben, Strasbourgban, amelyek a mi hétköznapi életünket is nagyban befolyásolják. Gondoljunk csak bele, ugye nem mindegy, hogy milyen pályázati lehetőségeket nyitnak meg a szerbiaiak, így a vajdasági magyarok előtt is? A Brüsszel által nyújtott támogatások mértéke egyre növekszik, ahogyan az ország halad előre az EU felé vezető úton. Legalábbis mi ezt reméljük. Ahhoz, hogy ezt ki tudjuk, használni nekünk is fel kell készülnünk, tanulnunk kell. De nem csak pályázatokról van szó. Gyakornoki időm alatt született meg egy jelentés az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban az élelmiszerek kettős minőségével kapcsolatban. Ez kimondja, hogy nem lehet rosszabb minőségű az áru keleten, mint nyugaton. Deli Andor, a Fidesz-KDNP vajdasági származású európai parlamenti képviselője többször is beszélt erről, felszólalt – magyar képviselőtársaival egyetemben – annak érdekében, hogy Európa középső és keleti részén ugyanolyan minőségű termékek kerüljenek a polcokra, mint Nyugat-Európában. Fontos kérdés.

Szeptemberben volt a Sargentini-jelentés az Európai Parlament Plenáris Ülésének napirendjén. Az eredményt és a szavazás mechanizmusát, majd a kétharmad kiszámításának módját már mindenki ismeri. Én inkább arról írnék milyen volt a hangulat Strasbourgban a vita és a szavazás napján. Az EP kedden délután vitatta meg a jelentést, amely a magyar jogállamiságról szólt. Ezen részt vett és felszólalt Orbán Viktor magyar miniszterelnök is. A teremben végig tapintható volt a feszültség. A padsorokban ülő képviselők pedig a saját szájízüknek megfelelően tapsoltak, fütyültek vagy kiabáltak. A vita végén jelen lehettem a kormányfő nemzetközi sajtótájékoztatóján. Akkora médiaérdeklődés kísérte ezt az eseményt, hogy a sajtószobában egy tűt sem lehetett leejteni. A minisztereknek sem jutott ülőhely. Másnap volt a szavazás. Az eredményt tudjuk.

Strasbourgban beszélt Jean-Claude Juncker is. Az Európai Bizottság elnöke évet értékelt, és előre vetítette a következő hónapok feladatait. A Nyugat-Balkánról pár szót ejtett. A fő nyomvonal a nyári-téli időszámítás eltörlése volt. Újságírói szemmel nagyon hasznosnak tartom, hogy ezeket az eseményeket a helyszínről követhettem végig és innen tudósíthattam médiaházunkat a Pannon RTV-t. Interjúkat készíthettem EP-képviselőkkel.

A gyakornoki idő egy hónapig tart. Arra úgy érzem elegendő, hogy megismerje az ember az alapokat, hogy belelásson az Unió döntéshozatalába, hogy az összefüggések hálójában feltalálja magát. Köszönet a lehetőségért Deli Andor képviselő úrnak és csapatának Klenovics Gábor, Pásztor Ábel és Novák Attila asszisztenseknek, akik profi módon álltak a munkájukhoz és segítettek nekem mindenben, itt Brüsszelben és Strasbourgan is.

Brüsszel és az egész régió kirándulás szempontjából is megéri. Érdemes időt szentelni a városnak, megismerni, belga sört inni. De, ha már itt van az ember, akkor vonaton elutazhat Oostendébe az Északi-tengerhez, Bruggesbe vagy akár más környező városba is. Mi így tettük a családommal, akik a gyakornoki idő közepén meglátogattak engem. Köszönet nekik, hiszen így mégsem volt olyan hosszú a külön töltött idő.

Kozma Zoltán