Hírek

Miavec Emma beszámolója

Miavec Emma beszámolója

2016. 02. 18.

Az üres irodában ülök és gondolkodom a mögöttem levő heteken. Most a telefonok elhallgattak, a nyüzsgés lecsitult, csend van, mert az ittlétem éppen zöld héttel zárul.
„A zöld heteken a képviselők a saját, otthoni választókörzeteikben tevékenykednek, piros heteken pedig Strasbourgban vannak az ülések”- magyarázta Gábor, az asszisztens , ezenkívül dióhéjban azt is elmondta, hogy Deli Andor EP képviselő melyik szakbizottságokban és küldöttségekben tag és hogy ezek milyen témákkal foglalkoznak. Én tágra nyílt szemekkel figyeltem minden szavát és közben úgy éreztem, hogy egy számomra teljesen ismeretlen világba pottyantam és őszintén egy kicsit el is bizonytalanodtam. Ezt követően maga a képviselő úr is bemutatkozott és egy rövid beszélgetés után megkaptam az első feladatom is, amely a 2015-ös szerbiai jelentésre beadott módosítók elemzésére és összefoglalására vonatkozott. Érdekes, hogy visszatekintve ez a feleadat nem tűnik túlságosan összetettnek, sem nehéznek. De abban a pillanatban, amikor még egyes kulcsfontosságú fogalmakkal sem voltam tisztában, csak erősödött bennem a kétely, hogy talán nem tudok majd megfelelni a rám bízott feladatoknak. De nem volt választásom: a témával kapcsolatos anyag ott hevert előttem az asztalon és valahogy hozzá kellett fognom. Az első jó órában csak nézegettem, forgattam, olyan bizonytalansággal, mint amikor ellenséges területen jár az ember. Aztán egyik fogalom kötődött a másikhoz és lassacskán összeállt a kép. Épp ez a „kikristályosodás” folyamata az, amit az egész ittlétem alatt nagyon sokszor éreztem. Számomra ez a legnagyobb érteke a parlamentben töltött heteimnek: hogy számtalan új fogalmat, eljárást, folyamatot ismerhettem meg és tehettem magamévá. Rengeteg kihívással találkoztam e bő egy hónap alatt egy fizikailag és szervezetileg is hatalmas és összetett rendszerben, melyet előszöris meg kellett értenem majd ezután fel is kellett találnom magam benne. Mint kiderült, a kezdeti nehézségekkel nem voltam egyedül, mivel több gyakornoktársam is nagyon hasonló élményekről és első benyomásokról számolt be.
A munkán kívül a többi gyakornokkal sűrűn találkoztunk, különböző programokat szerveztünk és szoros kapocs alakult ki köztünk. Meghatározó élmény volt számomra, hogy jó néhány határon túli magyar fiatalt ismerhettem meg és hogy mennyi hasonlóságot fedezhettem fel közöttünk. Szinte megható volt az a tény is, hogy még ha öt különböző országból is származunk, mégis egy az anyanyelvünk és a törénelmi múltunk.
Úgy érzem, hogy az ittlétem alatt mindenkitől, aki körülvett tanultam és kaptam valamit. A képviselő úrtól azt láthattam, hogy hogyan lehet egy komoly és felelőségteljes munkát jó kedéllyel és derű kíséretében végezni. Az asszisztensek Laura és Gábor azt tükrözték, hogy milyen fontos és eredményes a lelkiismeretes hozzáállás a munkához. Gergő, az irodatársam azt mutatta meg, hogy mennyire jó lehet a hangulat és milyen minőséges lehet a közreműködés munkatársak közt. A többi gyakornoktársam pedig megerősítette, hogy valóban együtt vagyunk a sokféleségben.
Ezért nagyon hálás vagyok és kivételesen értékesnek tartom a tapasztalatokat és élményeket, melyeket a gyakornokságom alatt az Európai Parlamentben szerezhettem.