Szerbia, Vajdaság

Az EU nyugat-balkáni bővítése Európa és Magyarország kiemelt biztonsági érdeke

2022. 10. 25.

Az Európai Unió nyugat-balkáni bővítéséről tartottak ma vitát Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén. Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportjának elnöke hangsúlyozta: a nyugat-balkáni országok felvétele az Európai Unióba a háborús időszakban védelmi és biztonsági szempontból is kulcsfontosságú. Deli Andor, a Fidesz vajdasági származású EP-képviselője hozzátette: eddig minden egyes bővítési hullám erősítette Európát, ez minden bizonnyal így lenne a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozásával is.

Az Európai Uniónak történelmi felelőssége, hogy a bővítés lendületet kapjon a Nyugat-Balkán irányába” – jelentette ki Gál Kinga. „Ebben a háborús időszakban különösen szükségünk van arra, hogy ez a térség stabil maradjon. Magyarország ezért elkötelezetten támogatja a csatlakozást, a konkrét menetrend meghatározását” – hangsúlyozta.

„Immár nem csak gazdasági és stratégiai, hanem védelmi és biztonsági szempontból is kulcsfontosságú a nyugat-balkáni országok felvétele.” – emlékeztetett az EP-képviselő. „A bővítés további késleltetésével Európa, így Magyarország biztonsági érdekei is súlyosan sérülnének. Meg kell állítani a kockázatot jelentő nyugat-balkáni útvonalon érkező illegális migrációs nyomást, amely egyre fokozódik. A térség, így kiemelten Szerbia, kulcsszereplő lehet az Unió külső határainak védelmében” – mutatott rá Gál Kinga. „Az európai energiaválság következményeit a Nyugat-Balkánon is csökkenteni kell, ezért szükséges a közös energetikai együttműködési projektek mielőbbi megvalósítása is” – emelte ki a képviselő.

Deli Andor felszólalásában elmondta: „Eddig minden egyes bővítési hullám erősítette Európát. Ez minden bizonnyal így lenne a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozásával is.  Azonban ahhoz, hogy felgyorsulhassanak a folyamatok, hogy valós áttörést érhessünk el minden tagjelöltnél és ők is növeljék a teljesítményüket, konkrét céldátumra és menetrendre van szükség. Ez növelné az EU szavahihetőségét és megítélését is a tagjelölt országok állampolgárainak szemében”.

A vajdasági származású képviselő kiemelte: „A térség lemaradt a húsz évvel ezelőtti nagy keleti bővítési hullámról és immáron 20 éve az EU előszobájában van.  A céldátum kitűzése óriási motivációt jelentene a régió országai számára, azt eredményezhetné, hogy a tagjelöltek még inkább gyorsítanának a megkezdett reformokon.  Ez a tagjelöltek számára és az EU számára is hasznos lenne, különösen egy ilyen, háború által sújtott geopolitikai helyzetben, mint a mostani.