Egy vajdasági magyar az Európai Parlamentben

A Híradó-plusz vendége volt Deli Andor európai parlamenti képviselő, a téma pedig a vajdasági magyarság érdekképviselete Brüsszelben.

 

Vajdasági magyarként lett az Európai Parlament tagja, úttörőnek számít, hiszen Szerbia végül is még nem is része az Európai Uniónak.

Deli Andor: Igen, ez egy nagyon érdekes helyzet volt, de úgy vélem, hogy egy nagyon sikeres koncepció és egy felállított elképzelés, amely arról szól, hogy egy összmagyar érdekképviselet nyitunk majd meg Brüsszelben és itt minden határontúli nemzetrésznek meg van a maga képviselője, függetlenül attól, hogy az anyaországban benn van, vagy még azon kívüli. Ez esetben a vajdasági magyar közösséget, a Vajdasági Magyar Szövetség jelöltjeként most július elsejétől hivatalosan is képviselhetem mivoltommal, megjeleníthetem az Európai Unió parlamentjében.

Pelcné Gál Ildikó lett az alelnök, ez milyen jelentőséggel bír?

Deli Andor: Igen, ez egy nagy sikere a FIDESZ-KDNP nemzeti listájának kinn az Európai Parlamentben is egy elismerése az eddigi munkának és egy pozitív jelzés a jövőbeli tevékenységek vonatkozásában, ugyanis rendkívül nagy jelentősége van annak, hogy ki van bent az Európai Parlament elnökségében. Egy alelnökkel egy nagyobb hátszelet tudunk adni a saját témáinknak, elképzeléseinknek, akár a napirendek megfogalmazásánál is, mert ez az elnökség feladatkörét képezi és és Pelcné Gál Ildikóval ez jól fog működni.

Ön bizottsági tag is lett, melyiknek?

Deli Andor: Igen, most került leosztásra az alakuló héten a bizottságok vonatkozásában, az elképzelések megfogalmazásra kerültek, jómagam esetében ez a közlekedési turisztikai bizottság, illetve a regionális fejlesztési bizottság, ezek olyan témákat képviselnek, amelyek számunkra is nagyon érdekesek lehetnek. Elsősorban pl. a közlekedés vonatkozásában ugye pl. Orbán Viktor úr pár nappal ezelőtti látogatásakor, akkor is nagyon hangsúlyozta a közlekedési témákat, akár a Belgrád-Budapest vasúti vonal kérdése, ezek mind korridori ügyek, amelyek a transzeurópai infrastruktúrához, közúti-, vasúti hálózatokhoz kapcsolódnak és ezek mind átfognak, ezen a bizottságon, ezek a témakörök, ugyan úgy a regionális fejlesztés egy olyan témakör, amelyben a kohéziós alapok, a regionális fejlesztési alapjai az Európai Uniónak megjelennek és amelyeknek a munkáját követni tudja a parlament, ezek pedig arra szolgálnak, hogy a különböző régiói között a különbségek minél kisebbek legyenek, elsősorban a fejlettségi szintre vonatkozásában és ezért jó idejekorán beletanulni, hogy ez hogyan is működik, mert ezek azok a pénzügyi alapok, amelyekre Szerbiai is a leginkább számít, majd a csatlakozás fokozódásával.

Önnek mi lesz a feladata, szerepe, mi az első lépés?

Deli Andor: Ilyen szempontból már megtörtént az első lépés, ugyanis be adtam egy rezolúció tervezetet, amelyet megtámogattak a FIDESZ-KDNP-s kollégák és képviselőtársaim, ez pedig az árvízvédelmi kérdéssel foglalkozik, elsősorban a balkáni országokban. Itt elsőként az Európai Parlamentben egy olyan jogi aktus kerül megtárgyalásra, ahol az árvízvédelmi helyzettel, a károkkal és a szolidaritás kifejezése, az nem csak egy tagállamra korlátozódik, hanem tagjelölt országokra is kiterjed így azután ebben a határozat tervezetben megjelenik nem csak Horvátország, Bulgária, ahol tudjuk, hogy tudjuk hogy szintén árvizek voltak az elmúlt hónapokban, hanem névlegesen benne szerepel Szerbia is és Bosznia Hercegovina is ahol szintén tudjuk, hogy milyen katasztrofális helyzeteket teremtett az árvíz az elmúlt hónapokban. Ennek a határozatnak nem csak a szolidaritás és az empátia kifelyezése a lényege, hanem az, hogy megsürgessük az Európai Bizottságot a tekintetben, hogy minél előbb kerüljenek kifizetésre a kártérítési pénzek, mert tudjuk, hogy a terepen a munkálatokat, a helyreállításra rengeteg pénz kell, minden garas számít, ebből kifolyólag úgy gondolom, hogy a minél előbbi pénzhez jutáshoz ez egy kulcsfontosságú kérdés. Azon túlmenően azt is javasoltuk ebben a határozat tervezetbe, hogy a tagjelölt országokat itt is kapcsolják be az Európai Unióban már működő katasztrófavédelmi mechanizmus programokba, amelyekkel könnyebben előre lehet jelezni bizonyos helyzeteket, illetve a védekezés könnyebbé, szervezettebbé tud válni. Ilyen pl. a civil védelmi mechanizmus, vagy a civil védelmi pénzkeret, amely rendelkezésre áll. Ezek olyan programjai az Európai Uniónak, amelyben csak tagországok vehetnek részt. Mi itt megjavasoltuk az, hogy tagjelölteket is már idejekorán be kell ebbe kapcsolni, mert láthatjuk, hogy a határokon át folynak, a szószoros értelmében a problémák, a katasztrófa helyzetek. Nem utolsó sorban az IPA-n keresztüli pénzelésre is kiterjesztettünk egy pontot, ami arról szól, hogy a katasztrófa védelmi programoknak és projekteknek hangsúlyosabb szerepet kell biztosítani az Európai Bizottságnak az előcsatlakozási pénzalakopnál, ez az IPA alapoknál, hogy ezek kipénzelésre kerüljenek, ugyanakkor arra is felhíjuk a figyelmet, hogy oda kell figyelni, hogy az IPA-s pénzek, ne csak katasztrófavédelemre használódjanak el, hanem továbbra is megmaradjon a többi területnek és a többi prioritás területnek is a neki járó jussa, mert azt is mindannyian érzékeljük, hogy a katasztrófavédelmi programok azok rendkívül pénzigényesek és hogy ne kerüljenek az eddig már megszokott keretek, a határon átívelő együttműködések, vagy pl. a közigazgatási fejlesztési programok sérüljenek azáltal, hogy most ezt a katasztrófavédelem hangsúlyosabban megjelenik.

Az, hogy a FIDESZKDNP listájáról jutott be az Európai Parlamentbe, de határon túli magyar képviselőként, ez megnehezíti, vagy megkönnyíti a munkáját, mit jelent ez a kettősség?

Deli Andor: Gondolom, hogy a kettősség itt igazából valahol csak papíron szerepelhet, mivel az eddigi együtt dolgozás is, a frakcióülések, a delegációs ülések, amelyeket eddig tartottunk június folyamán, illetve maga az alakuló ülés is már olyan helyzetet teremtett, hogy itt együtt gondolkodásnak lehetünk a szemtanúi, itt azonos politikai pártok tömörülésében vagyunk mindannyian, a FIDESZ, a KDNP, a VMSZ is, ezért úgy gondolom, hogy itt ideológiai vagy másféle különbségek nincsenek, azonkívül kiváló és kollegiális teljes egészében a viszony a FIDESZ és a KDNP európai parlamenti delegációjában, úgy hogy ilyen szempontból sincs gond.

Szerbia az integrációs tárgyalások elején jár. Mit vár ettől az úttól, mit gondol, mikor lesz Szerbia az EU tagja?

Deli Andor: Ez egy nagyon nehéz kérdés, én gondolom, hogy mindenki nagyon pozitívan és optimistán próbál hozzáállni, de az is világos már az Európai Uniós vezetők által megfogalmazott nyilatkozatokból eddig, hogy egy hosszú út előtt áll Szerbia, ugyanis a jóval pozitívabb, jóval nagyobb sikerrel induló országok is, akik nem voltak hátráltatva az eddigi helyzetükben, ezek esetében is években tellett, 6-8 év is kellett átlagban a csatlakozási tárgyalások lezárására. Ezért sok olyan vélemény hangzik el még, amely még nem formális körökben is, hogy azért túl optimista talán az, hogy öt éven belül, 2020-ig, hogy EU taggá válik Szerbia, de ugyan akkor az is mindig hozzá van téve, hogy ez legfőképpen Szerbián múlik, hogy milyen gyorsan tudja teljesíteni azokat az elvárásokat, amelyeket az Európai Uniós tagság megkövetel.

Már hitelesítették a mandátumát. Milyen érzés egy ekkora összeurópai parlament tagja lenni?

Deli Andor: Igen, ez egy személyes része a történetnek, valóban egy lenyűgöző élmény ott abban a hatalmas ülésteremben megjelenni és ott részt venni a megnyitó ünnepségen, ahol az örömódát játsszák ugye az Európai Unió nem hivatalosnak nevezett himnuszát, ugyan akkor annyi országból, annyi ember képviselő, szóval 500 millió embernek a képviselői gyűlnek ott össze és ez már magában egy elgondolkodtató és lenyűgöző adat, ugyanakkor valóban megmutatja, hogy Európa mennyire sokszínű, mennyire sokféle ember és sokféle nyelv, sokféle gondolkodás, szóval, hogy mennyire sokszínűek vagyunk, ez valóban Európa gazdasága, az is valóban nagyon jó és nagyon örömteli, hogy az Európai Uniónak az egyik szlogenje éppen ez, hogy egységesen a sokszínűségben, ez is kifejezi éppen, hogy ez egy alapértéke ennek a kontinensnek.

Hogya zajlik majd az Ön munkája, ingázni fog Szerbia és Belgium között?

Deli Andor: Eddig így csinálom, de nagyon fárasztó és nehéz is, elsősorban a családdal való kapcsolattartás szempontjából ezért azt határoztuk el, hogy mindenféleképpen praktikusabb lenne, hogy ha Brüsszelbe tennénk át a lakhelyünket, mivel ez által a parlamenti munkába való részvétel is sokkal egyszerűbb, ugyanakkor a délutáni családi idő is valamelyest meg tudna maradni, ezért jelenpillanatban intézzük ezt a részét a történetnek.