Legutóbb Szabadkán rendezték meg a XXIV. Államközi Magyar Matematikaversenyt, ennek szervezői a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium tanárai voltak. A verseny megrendezését 1992 óta minden évben egy magyar középiskola vállalja a Kárpát-medence valamely térségéből: minden második évben határon túli magyarlakta területről, a köztes évben pedig az anyaországból. A legjobbak és tanáraik egy meghívásnak eleget téve két napos brüsszeli kiránduláson vehettek részt. Őket Deli Andor európai parlamenti képviselő hívta meg. Neki tett föl kérdéseket a Présház Hírportál.
– Képviselő Úr, a rangos államközi megmérettetés három erőforrásból táplálkozik: az anyanyelv, valamint a matematika szeretetéből, továbbá a találkozókon születő barátságokból. Ön mint európai parlamenti képviselő miért tartja fontosnak ezen erőforrások felbuzogtatását?
– Hosszasan lehetne elemezni az anyanyelv és a matematika fontosságát, de most, ha megengedi arra a már tudományos szinten is alátámasztott aspektusra fokuszálnék, mely szerint a matematikai tudás elsajátítása lényegében csakis anyanyelvünkön megvalósítható igazán. A fogalmi rendszerek elsajátítása, illetve a számtani fogalmak közötti összefüggések teljes megértése legkönnyebben anyanyelven valósítható meg. Vajdasági származásúként teljes mértékben át tudom érezni az anyanyelvű oktatás fontosságát, illetve azt, hogy a határon túli magyar közösségeink számára az anyanyelven való ismeretszerzés nem csak a magyar irodalom és kultúra megismerését szolgálja, hanem a természettudományokban, így matematikában is rendkívül fontos. Mi magyarok mindig is jók voltunk a természettudományokban. Az Államközi Magyar Matematikaverseny pedig, többek között, azt a célt szolgálja, hogy ez az állítás a jövőben is igaz maradhasson és kiszélesíthető legyen az egész Kárpát-medencére, hiszen matematikusok, fizikusok, informatikusok nélkül elképzelhetetlen egy modern, fejlődő társadalom határon innen és túlon is.
– Az EU-val kapcsolatos prezentáció, melyen Ön is találkozott a magyar diákokkal, nyújthat-e olyan ismereteket, amelyeket fölhasználva és tovább adva karakteresebb magyar érdekérvényesítést segítenek elő a jövő Uniójában?
– Úgy vélem, hogy szükség van az Európai Unió intézményeinek megismerésére, hiszen ezekben az intézményekben sok olyan döntést hoznak, amelyek közvetve, sőt egyre inkább közvetlenül befolyásolják mindennapjainkat. Ahhoz, hogy az érdekérvényesítési hatékonyságunkat növelni tudjuk, ismernünk kell az adott intézményt, annak működését. A fiatalok számára pedig ez különösen fontos és hasznos lehet a további szakmai pályájuk során is.
– Fedezd föl saját kultúrád – hangzik az európai Balassi-folyamat jelmondata. Minthogy az Államközi Magyar Matematikaverseny lehetőséget ad az egységes magyar matematikai nyelv kialakítására, hogyan tudatosul diákjainkban, hogy a szaknyelvek is a magyar kultúra fényes kincsei?
– Erre a kérdésre valószínűleg a verseny résztvevői tudnának csak igazán hiteles választ adni, de talán annyit én is elmondhatok, hogy a versenyzőket elkísérő felkészítő matematikatanárok egyöntetű véleménye az volt, hogy a szaknyelv elengedhetetlen része a munkájuknak és a minőségi felkészítésnek. Ez különösen igaz a határon túli iskolákban, ahol a tankönyvek szakterminológiai minősége gyakran hagy kívánnivalót maga után, mivel legtöbb esetben magyarra csak lefordított, nem magyar nyelven íródott tankönyvekről van szó. Ennek tudatában pedig még fokozottabban kell, hogy értékeljük annak a szakmai hálónak a jelentőségét, amelyet a magyar matematikus közösség számára az Államközi Magyar Matematikaversenyek az elmúlt huszonöt év alatt kiépített.