Bemutatkozás

Deli Andor  életrajza:

LD4_9983fb

SZEMÉLYES ADATOK

Születési idő, hely: 1977. május 2., Óbecse,  Vajdaság, Szerbia
Családi állapot: nős, két leánygyermek édesapja

TANULMÁNYOK

2008            Újvidéki Egyetem Jogtudományi Kar – Jogtudományok magisztere fokozat

2003            Kutatói ösztöndíj a saarbrückeni EUROPA INSTITUT -on, Bonn, Németország

2001  -2003 Újvidéki Egyetem Jogtudományi Kar – Specialista és magiszteri tanulmányok az EU magán- és gazadasági joganyagából – angol nyelvű oktatás

1995 – 2000  Újvidéki Egyetem Jogtudományi Kar – okleveles jogász diploma

SZAKMAI TEVÉKENYSÉG
2014 –             az Európai Parlament képviselője

Bizottsági és küldöttségi tagságok:

Közlekedési és Idegenfoglami Bizottság (TRAN) – teljes jogú tag
– Az EU–Szerbia Stabilizációs és Társulási Parlamenti Bizottságba     delegált küldöttség – teljes jogú tag
–  Regionális Fejlesztési Bizottság (REGI) – póttag
–  Az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyűlésbe delegált küldöttség, póttag

2012 – 2014  Vajdaság Autonóm Kormányának Alelnöke,
Tartományi Oktatási, Közigazgatási és Nemzeti Közösségi Titkár

2010 – 2012   Vajdaság Autonóm Kormányának Tagja,
Tartományi Oktatási, Közigazgatási és Nemzeti Közösségi Titkár

2006 – 2010   Jogalkotási Segédtitkár,
Tartományi Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Közösségi Titkárság

2002 – 2006    Jogalkotási Főosztály főszakmunkatársa,
Tartományi Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Közösségi Titkárság

2001 – 2002    Vajdasági magyar Szövetség Központi Irodájának jogi munkatársa

2000 – 2002    Ügyvédjelölt

NYELVISMERET

magyar, szerb, német, angol

Az Európai Parlamentről:

514

Az Európai Parlament (EP) az európai polgárok képviseletét látja el. Tagjainak száma 751 fő. Az európai parlamenti képviselőket közvetlenül, ötévente választják az EU 28 tagállamából.

Az európai honatyákat 1979 óta a tagállamok állampolgárai választják, így az Európai Parlament – a közösségi intézmények közül egyedüliként – felhatalmazását közvetlenül az európai polgároktól nyeri. A Parlament az Európai Unió legdinamikusabban fejlődő intézménye, hatásköre folyamatosan bővül. A Parlament aktív szerepet játszik a polgárok mindennapjait befolyásoló jogszabályok kidolgozásában így például a környezetvédelem, a fogyasztói jogok, az esélyegyenlőség, a közlekedés és a személyek, a tőke, a szolgáltatások, az áruk szabad mozgása területén. A Lisszaboni Szerződés hatálybalépése óta ez a hatáskör új területekkel bővült, így már többek között a Parlament mezőgazdaság és a nemzetközi kereskedelem területén is hallatja hangját.

Az EP jogalkotói, együttdöntői, költségvetési és ellenőrzői hatáskörrel rendelkezik. A Parlament a Tanáccsal közösen fogadja el az EU költségvetését, jóváhagyási joga van az Európai Bizottság elnöke és egész testülete kinevezését illetően, felügyeleti jogkört gyakorol a Bizottság tevékenységének jelentős része fölött. A Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatályba lépése óta az EP-nek együttdöntési joga további területekkel bővült.

Az Európai Parlament hivatalos székhelye Strasbourg. Itt tartják a plenáris üléseket (évente 12-szer), de Brüsszelben évente hatszor tartanak ún. mini-plenáris üléseket is. A bizottsági ülésekre elsősorban Brüsszelben kerül sor. Az intézmény titkárságának hivatalos székhelye Luxemburg.

Parlament munkáját a képviselők által választott elnökből (jelenleg David Sassoli) és tizennégy alelnökből (köztük Járóka Lívia) álló Elnökség irányítja és koordinálja. Az EP elnökét többségi szavazással választják két és fél éves időszakra. Az elnök irányítja a Parlament munkáját, ő az EP hivatalos képviselője a többi közösségi intézménnyel és más szereplőkkel fenntartott kapcsolatokban. Az Elnökség tagja az – ugyancsak a képviselők által választott – öt quaestor, akiknek feladatuk, hogy a parlament tagjait közvetlenül érintő pénzügyi és adminisztrációs kérdésekkel foglalkozzanak. A parlamenti munka jelentős része a huszonkét állandó szakbizottságban folyik. A parlamenti tisztségviselői helyek (pl. bizottsági elnökök, tagok) betöltéséről a politikai frakciók döntenek.

A nemzetállami parlamentekhez hasonlóan az Európai Parlament képviselői is frakciókat és parlamenti szakbizottságokat hoznak létre. A két legnagyobb frakció a kereszténydemokrata-konzervatív képviselőket tömörítő Európai Néppárti képviselőcsoport (ennek tagjai a Fidesz EP-delegáció képviselői és a határon túli magyar képviselők, összesen 15-en) és az Európai Szocialisták Pártjának frakciója. A két nagy párt mellett önálló képviselőcsoportot alkotnak a liberálisok, a zöldek, a konzervatívok, kommunista, és a szélsőjobboldali képviselők is. Bár a frakciófegyelem nem olyan szigorú, mint a nemzetállami parlamentekben, de az egy politikai tömörüléshez tartozók rendszerint együtt voksolnak.

Az európai parlamenti frakciók:

  • Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) (EPP Group) – 182 fő;
  • Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) – 154 fő;
  • Renew Europe Group – 108 fő
  • Zöldek/Európai Szabad Szövetség (Greens/EFA) – 74 fő
  • Identitás és Demokrácia (ID) – 73 fő
  • Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) – 62 fő;
  • Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal (GUE/NGL) – 41 fő
  • További 54 honatya független – frakció nélküli képviselő.

 

Megyék / 2019

Bács-Kiskun       Deli Andor
Baranya                Gál Kinga
Békés                     Trócsányi László
Borsod-Abaúj-Zemplén   Tóth Edina
Csongrád             Trócsányi László
Fejér                     Kósa Ádám
Győr-Moson-Sopron        Szájer József
Hajdú-Bihar   Bocskor Andrea
Heves Tóth Edina
Jász-Nagykun-Szolnok Járóka Lívia
Komárom-Esztergom Hidvéghi Balázs
Nógrád Győri Enikő
Pest                       Gyürk András
Somogy               Szájer József
Szabolcs-Szatmár-Bereg Bocskor Andrea
Tolna Kósa Ádám
Vas                        Hidvéghi Balázs
Veszprém           Hölvényi György
Zala                       Gál Kinga

 

Budapesti 18 vk. / 2019

Belváros (1, 5, 6, 7 vk.) Deutsch Tamás
Észak-Pest (8, 11, 12, 13 vk.) Deutsch Tamás
Dél-Pest (9, 14, 15, 16, 17 vk.) Deutsch Tamás
Buda (2, 3, 4, 10, 18 vk.) Deutsch Tamás