A cél egy utasközpontú, versenyképes európai vasúti térség kialakítása

Az Európai Parlament mai ülésén végleg zöld utat adott a Negyedik Vasúti Csomagnak, s az áprilisi technikai dossziék után most nagy többséggel jóváhagyta a politikai pillér három javaslatát is. Az irányítási irányelv néppárti felelőse Deli Andor fideszes EP-képviselő a vitában kiemelte: ismét közelebb kerültünk az Egységes Európai Vasúti Térséghez, ami számos előnnyel jár majd az utasoknak.

 Deli Andor mérföldkőnek nevezte a mai szavazást.  „Az elfogadott javaslatcsomag siker a felhasználók és a vasúti társaságok számára és egy újabb lépés az Egységes Európai Vasúti Térség irányába, amelyre nemcsak az ipar várt már olyan régen. A felhasználók számára a változás a jövőben dinamikusabb és felhasználóbarátabb, valamint minőségibb és gyakoribb szolgáltatást jelent” – mondta el felszólalásában a vajdasági politikus. A javaslatok általános célja a belföldi vasúti személyszállítási szolgáltatások piacának megnyitása, a szolgáltatások minőségének javítása és működési hatékonyságának fokozása, ami javítaná a vasút más közlekedési módokkal szembeni versenyképességét és vonzerejét.

„Magyarország számára kezdettől fogva kiemelkedő jelentőségű volt a Magyar Államvasutak jelenlegi formájának megtartása és a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút Zrt. integrált társaság jelenlegi formájának és működésének elfogadtatása. Sikerült elérni, hogy ezekben a kérdésekben számunkra elfogadható megállapodás szülessen, és ezáltal nem kell felesleges, költséges és hosszantartó  átszervezésekbe kezdeni” – mutatott rá Deli Andor.

A Negyedik Vasúti Csomag tárgyalása évek óta tart, az Európai Parlament még az előző parlamenti ciklus végén, 2014 februárjában hagyta jóvá első olvasatát. Tekintettel az Európai Tanácsban elfogadott, az EP véleményétől jelentősen eltérő dokumentumra, 2015 októbere és 2016 áprilisa között folytatódtak az intézményközi tárgyalások annak érdekében, hogy közeledjenek az álláspontok. A végső megállapodás a Tanáccsal 2016. április 19-én született a trilógusok keretén belül.

Az európai szocialisták hozzáállásukkal a végsőkig veszélyeztették a törékeny és nehezen kiharcolt eredményt, módosító indítványaikkal igyekeztek megváltoztatni az intézményközi egyeztetések során nehezen megszületett megállapodást. Kimondták volna a halálos ítéletet a Negyedik Vasúti Csomag felett, hiszen egy esetleges újabb tárgyalássorozat során még a jelenleginél is nehezebb lett volna a 28 tagállam és az Európai Parlament véleményét közelebb hozni egymáshoz. Az Európai Néppárt frakciója felelősségteljes hozzáállásának és egységének köszönhetően azonban ezt sikerült megakadályozni és elfogadni a politikai pillér mindhárom javaslatát.

„Most már a mihamarabbi átültetésen van a sor, hogy közelebb kerüljünk egy utasközpontú, versenyképes európai vasúti térség kialakításához” – zárta értékelését Deli Andor.

Háttér: A vasúti iparág éves forgalma 73 milliárd euro, ami a légi közlekedés 65 százalékának felel meg, miközben 800 000 embert foglalkoztat. A 2000-es évek óta azonban a vasúti személyszállítás stagnáló, sőt, több tagállamban csökkenő tendenciát mutat. A legégetőbb problémák az alulfinanszírozás, valamint a vasúti személyszállítás iránti érdeklődés csökkenése az Unión belül.

A Negyedik Vasúti Csomag 6 jogalkotási javaslatból áll, amelyek célja a negatív trendek megfordítása a létező jogszabályok felülvizsgálatával, hogy az Egységes Európai Vasúti Térség előnyei kézzelfoghatóak legyenek az utasok számára. Ehhez járul hozzá a most elfogadott 3 politikai dosszié is, amelyek az áprilisi plenáris ülésen második olvasatban elfogadott 3 technikai dossziéval együtt alkotják a Negyedik Vasúti Csomagot.

 Strasbourg, 2016. december 14.