A vajdasági jelöltnek hídszerepet kell betöltenie az Európai Parlamentben

– Hogyan jellemezné a jelenlegi munkakörét, honnan indul az európai parlamenti képviselői pályára?

– A tartományi oktatási és kisebbségügyi titkárság a magyar nemzeti kisebbség és minden vajdasági kisebbség számára fontos két területtel foglalkozik. Az oktatás témája naponta termel ki új feladatokat, a hangsúly Vajdaság soknyelvű iskolarendszerén van, annak fenntartásán, megőrzésén. E téren sok kihívással állunk szemben: elsősorban a diákszám csökkenésével, ami a demográfiai mutatók következménye, másrészt a gazdasági nehézségekkel és a költségvetési megszorításokkal, amelyek miatt csökkenteni kell a tagozatok számát, ezt pedig úgy éljük meg, hogy veszélyeztetve vannak a kisebbségi nyelvű tagozatok. A feladatunk amortizálni ezeket a folyamatokat, s közvetíteni a kapcsolódó igényeket a minisztérium és a költségvetés felé, tehát azt, miért indokolt, hogy bizonyos falvakban megmaradjanak ezek a tagozatok, hiszen sok esetben az iskola megszűnése után az élet is megszűnik az adott településeken.

A másik terület a kisebbségi ügyek kérdése, amely a nemzeti tanácsok megjelenésével könnyebbé vált az elmúlt időszakban. A nemzeti tanácsokkal, amelyek a mi országos szintű kisebbségi önkormányzataink, nagyon jó kapcsolatot sikerült kialakítani Vajdaság szintjén, különös tekintettel a magyar, a szlovák, a horvát, a román nemzeti tanácsokkal, amelyekben valódi érdemi munka folyik és elkötelezett emberek dolgoznak.

A tartományi titkárságnak az a feladata elsősorban, hogy koordinálja ezek működését, ugyanakkor a tartomány anyagi eszközökkel is támogatja a nemzeti tanácsok működését, s úgy érezzük, ez a segítség kölcsönös, hiszen például az előbb említett kisebbségi oktatási kérdésekben nagyon sikeresen tudunk együttműködni, fellépni az oktatási minisztérium és a köztársasági költségvetés irányába, közösen hozhatunk fel indokokat, miért szükséges megtartani egyes kis létszámú kisebbségi tagozatokat.

– Milyen feltételeknek kell eleget tennie egy európai parlamenti képviselőjelöltnek?

– Úgy vélem, sokféle szakmai profilt, politikai tapasztalatot ki lehet használni az Európai Unióban. Eddig tartományi kormányzati szerepet töltöttem be Vajdaságban, a vajdasági magyar érdekérvényesítéssel való foglalkozás is a mindennapjaim részét képezte, ugyanakkor rendes jogi tanulmányaim befejezése után az európai uniós intézményekkel foglalkoztam, ebből szerzetem magiszteri címet pár évvel ezelőtt.

– Megelőzte valamilyen szűrés, felmérés a jelölést a Fidesz részéről?

– Nem, hiszen van egy bizalom a határon túli jelölő testületek, szervezetek iránt, komoly jelöltekre számítanak, s már az életrajzok alapján is betekintést nyerhettek a szakmai és munkahelyi kompetenciáinkba.

– Kit fog képviselni, hiszen ugyan egy magyarországi listán szerepel, de egyébként vajdasági, szerbiai?

– A Fidesz-KDNP listája egy nemzeti lista, viszont a mögötte álló elképzelés az, hogy minden magyar felelős minden magyarért, egy közös Kárpát-medencei élettérben gondolkodunk, és egy összmagyar érdekképviseletben. Ennek az összmagyar érdekképviseletnek a rendszerébe ágyazódunk bele mi, határon túli magyar képviselők, akik a saját országuknak, régiójuknak, közösségüknek az érdekeit képviselve jelenünk meg, de – mindig is hangsúlyoztuk – a vajdasági jelölt, különös tekintettel Szerbia európai uniós tárgyalásainak januári megkezdésére, hídszerepet próbál majd betölteni: követni tudjuk majd az Európai Parlamentből a tárgyalási folyamatokat, az eredményjelentéseket, ezekre időben reagálni tudunk.

Úgy vélem, mind Magyarország, mind Szerbia, s különösen a vajdasági magyarság közös érdeke az, hogy Szerbia mielőbb teljes jogú európai tagállammá váljon. Ki kell használni ezt a monitoring lehetőséget arra is, hogy a csatlakozási tárgyalásokban rámutassunk azokra a jogérvényesítési nehézségekre, amelyekkel a vajdasági magyarság szembesül nap mint nap, mert az eddigi Kárpát-medencei tapasztalat szerint egyes tagországok – Románia és Szlovákia is – mikor befejezték a csatlakozási tárgyalásokat, a kormányzati hatalom hajlandósága a változtatásokra már nem volt ugyanolyan. Ezért kell ott lenni, időben reagálni, s most kiváló lehetőséget kaptunk arra, hogy időben és jó helyen jelen legyünk, s ebben részt tudjunk venni.

A kisebbségi jogok tekintetében az európai jogban a lisszaboni szerződés óta teremtődtek meg hivatalosan is azok az alapok, fogódzók, amelyek mentén ezzel a témával foglalkozni lehet. Továbbá az EU bizonyos értelemben beemelte az összes más nemzetközi szervezet által kitermelt joganyagot, mint például az Európa Tanács által elfogadott konvenciókat, amelynek Szerbia is aláírója az Európa Tanács tagjaként. Ezek olyan anyagok, amelyeket a csatlakozási folyamatban átfésülnek, a bizottság képviselői megnézik majd, Szerbia milyen szinten áll a jogérvényesítés terén papíron és a gyakorlatban is. Ezek azok a lehetőségek amelyekre számítunk, tehát hogy sikerül idejében reagálnunk és rámutatnunk azokra a hiányosságokra, fontos dolgokra, amelyek a vajdasági magyarság mindennapjait meghatározzák.

– Kinek tartozik felelősséggel? A Fidesznek vagy a VMSZ-nek, Magyarországnak vagy Szerbiának?

– A magyarországi delegáció részét képezzük, mindenképpen mint anyaországi jelöltek szerepelünk a listán. Egyáltalán ezt a lehetőséget az teremtette meg, hogy 2010 óta kettős állampolgársággal rendelkezhetünk mi, külhoni magyarok, ezért elsősorban úgy érzem, ez egy magyarországi közös lista, de a Fidesz-KDNP vezetésének jóvoltából képviselhetjük saját érdekeinket, megjelenhetünk saját érdekérvényesítési tevékenységünkkel, ami helyspecifikus, kötődik a saját országunkhoz. Ez egy olyan lehetőség, amelyet eddig egyetlen más párt sem kínált fel a határon túli magyarság számára.