Magyarország uniós forrásait nem adhatják másnak!

A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja szerint az Európai Bizottság továbbra sem adott megnyugtató választ arra a súlyos kérdésre, hogy hol vannak az eddig ki nem fizetett tagállami helyreállítási- és fejlesztési pénzek? Miközben az Európai Bizottságnak az uniós hét éves költségvetéshez további 75 milliárd eurós tagállami befizetést igénylő előterjesztése még mindig az asztalon van, az európai parlamenti képviselők már a 2024-es uniós költségvetést tárgyalják. A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja olyan költségvetési módosításokat nyújt be az éves költségvetéshez, amelyek megvédik a Magyarországnak járó forrásokat.

Az Európai Bizottságnak az uniós hét éves költségvetéshez 75 milliárd euró plusz pénzt kérő csomagja még mindig a tárgyalóasztalon van, ugyanakkor továbbra sem kaptunk megnyugtató válaszokat a kérdéseinkre: a háború kezdete óta pontosan mekkora összegeket és milyen forrásból fizettek ki Ukrajnának, azt mire használták fel? Hogyan emelkedett a duplájára a közös hitelfelvétel kamatterhe, miközben több ország még egyáltalán nem kapott pénzt a helyreállítási alapból? Hogyan lehetséges, hogy a ciklus harmadik évében a kohéziós forrásoknak csak pár százalékát folyósítják, ugyanakkor újabb milliárdokat költenének illegális migránsok Európába telepítésére, a brüsszeli bürokrácia fizetését pedig megemelnék?

Deli Andor a Költségvetési Bizottság mai ülésén kiemelte: a folyamatban lévő tárgyalások fényében költségvetési és jogi garanciát kell kapnunk arra, hogy a Magyarország számára előirányzott források, legyen szó az Erasmus és a Horizont oktatási és kutatási programokról vagy a magyar kohéziós keretről, kizárólag Magyarország használhatja fel. Ki kell zárni, hogy ezeket a forrásokat más országok vagy célok érdekében elköltsék. A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja olyan költségvetési módosításokat nyújt be a 2024-es uniós költségvetéshez, amelyek körülbástyázzák, megvédik a Magyarországnak járó forrásokat.

Deli Andor, a Fidesz európai parlamenti képviselője emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság még mindig nem adott magyarázatot arra, hogyan emelkedett a duplájára a közös hitelfelvétel kamatterhe, miközben több ország még egyáltalán nem kapott pénzt a helyreállítási alapból. Ezért a helyreállítási alap kamatterheinek emelkedését a 2024-es uniós költségvetésben a többéves kerettervről szóló tárgyalások eredményéhez kell kötni.

Deli Andor kihangsúlyozta: képviselőcsoportunk elkötelezett a Nyugat-Balkán országainak EU tagsága mellett, ezért is javasolja, hogy 2024-ben növekedjenek az  előcsatlakozási alapok a tagjelölt országok számára. Az emelés fontos jelzést jelentene a tagjelölt államok valamennyi polgára számára.